{"version":"1.0","provider_name":"China *** Japan","provider_url":"https:\/\/china2.cafeblog.hu","author_name":"Silver","author_url":"https:\/\/china2.cafeblog.hu\/author\/Silver-2-2-2\/","title":"F\u00fcst\u00f6l\u0151","html":"

 <\/p>


<\/p>


<\/p>

<\/p>

F\u00dcST\u00d6L\u0150 (xiang)<\/span><\/span>
A f\u00fcst\u00f6l\u0151k\u00e9nt ford\u00edtott k\u00ednai xiang sz\u00f3 tulajdonk\u00e9ppen \"illatot\" jelent. Az els\u0151 dokumentum arr\u00f3l, hogy K\u00edn\u00e1ban f\u00fcst\u00f6l\u0151t haszn\u00e1ltak a k\u00f6z\u00e9pkorb\u00f3l sz\u00e1rmazik, de nem k\u00e9ts\u00e9ges, hogy a f\u00fcst\u00f6l\u0151 ismerete \u00e9s haszn\u00e1lata t\u00f6bb mint ezeresztend\u0151s m\u00falta tekint vissza. A Tang-dinasztia idej\u00e9n m\u00e1r l\u00e9teztek \u00fan. \"f\u00fcst\u00f6l\u0151-\u00f3r\u00e1k\". A f\u00fcst\u00f6l\u0151k egyenletes \u00e9g\u00e9se tette lehet\u0151v\u00e9, hogy az id\u0151m\u00e9r\u00e9shez is hasznos\u00edthass\u00e1k. Id\u0151egys\u00e9g\u00fck az 1 ke (14 perc \u00e9s 24 mp) volt. Ez a hagyom\u00e1ny olyannyira tartotta mag\u00e1t, hogy a 16. sz\u00e1zadban k\u00e9sz\u00edtett mechanikus \u00f3r\u00e1kat is a f\u00fcst\u00f6l\u0151re megszabott id\u0151egys\u00e9gek alapj\u00e1n kezdt\u00e9k k\u00e9sz\u00edteni. A f\u00fcst\u00f6l\u0151 haszn\u00e1lata a buddhizmus t\u00e9rh\u00f3d\u00edt\u00e1s\u00e1val Indi\u00e1b\u00f3l jutott el nemcsak K\u00edn\u00e1ba, hanem Nep\u00e1lba, Tibetbe, Mong\u00f3li\u00e1ba, Sr\u00ed Lank\u00e1ra, Burm\u00e1ba, Kore\u00e1ba, Jap\u00e1nba stb. Mondhatjuk, hogy minden orsz\u00e1g k\u00f6z\u00fcl tal\u00e1n K\u00edn\u00e1ban a legnagyobb a f\u00fcst\u00f6l\u0151fogyaszt\u00e1s. R\u00e9gt\u0151l fogva a term\u00e9szetfeletti er\u0151kkel val\u00f3 \u00e9rintkez\u00e9s eszk\u00f6z\u00e9nek tekintett\u00e9k nemcsak a buddhist\u00e1k, de a taoist\u00e1k \u00e9s konfuci\u00e1nusok is.<\/span><\/font><\/b><\/p>

<\/p>

Az \u00e9g\u0151 f\u00fcst\u00f6l\u0151p\u00e1lc\u00e1kkal val\u00f3 gesztikul\u00e1ci\u00f3 jelenti a kapcsolatteremt\u00e9st, a f\u00fcstj\u00fck jelzi az isteneknek, \u0151s\u00f6knek, hogy a sz\u00e1mukra felaj\u00e1nlott \u00e9tel\u00e1ldozat elk\u00e9sz\u00fcl a sz\u00e1mukra. A hagyom\u00e1nyos szertart\u00e1sok, ritu\u00e1l\u00e9k elengedhetetlen kell\u00e9kek\u00e9nt, haszn\u00e1lj\u00e1k esk\u00fcv\u0151, temet\u00e9s stb. alkalm\u00e1val, de olykor minden k\u00fcl\u00f6n\u00f6sebb jelent\u0151s n\u00e9lk\u00fcl, csak mag\u00e1\u00e9rt az illat\u00e9rt gy\u00fajtanak f\u00fcst\u00f6l\u0151t. K\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 form\u00e1j\u00fa \u00e9s nagys\u00e1g\u00fa f\u00fcst\u00f6l\u0151ket ismer\u00fcnk, a 10 cm k\u00f6r\u00fcli p\u00e1lcik\u00e1kt\u00f3l kezdve az 5 m\u00e9ter magas, fat\u00f6rzs nagys\u00e1g\u00faakig.
<\/span><\/font><\/b><\/p>

<\/p>

Vannak r\u00fad \u00e9s spir\u00e1l alak\u00faak, k\u00f6rk\u00f6r\u00f6sek, d\u00edszesek \u00e9s egyszer\u0171ek, m\u00e1rtottak, csavartak, sodrottak, p\u00e1lc\u00e1sok \u00e9s p\u00e1lca n\u00e9lk\u00fcliek. A f\u00fcst\u00f6l\u0151k\u00e9sz\u00edt\u00e9shez a szant\u00e1lfa szolg\u00e1ltatja a legk\u00f6zkedveltebb alapanyagot, de szinte minden l\u00e9tez\u0151 kellemes illatot, arom\u00e1t k\u00e9pesek el\u0151\u00e1ll\u00edtani. A k\u00ednai f\u00fcst\u00f6l\u0151k k\u00f6z\u00fcl is kett\u0151t k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen nagy becsben tartanak, ezek az \u00fan. \"k\u00e9t h\u00edres m\u00e1rka\": a Xiangzang elmaradhatatlan kell\u00e9ke a k\u00ednai \u00faj\u00e9vi \u00fcnnepeknek \u00e9s a buddhista f\u00fcst\u00f6l\u0151\u00e1ldozatoknak; a Dunhuang a h\u00edres buddhista barlangtemplomokr\u00f3l kapta a nev\u00e9t, a gy\u00f3gy\u00edt\u00f3 Buddh\u00e1ra utalva. A f\u00fcst\u00f6l\u0151k egy fajt\u00e1j\u00e1t nem illat\u00e1\u00e9rt \u00e9s spiritu\u00e1lis jelent\u0151s\u00e9ge miatt kedvelik, ez az \u00fan. \"sz\u00fanyog f\u00fcst\u00f6l\u0151\" (wenzixiang), melynek f\u00fcstje hat\u00e1sosan riasztja el a sz\u00fanyogokat, moszkit\u00f3kat, legyeket \u00e9s molyokat. <\/span><\/font><\/b><\/p>

Tokaji Zsolt<\/span><\/i><\/b><\/font><\/p>

<\/p>

<\/p>

 <\/span><\/p>

A TAOISTA M\u0170V\u00c9SZET KEZDETEI: HEGY ALAK\u00da F\u00dcST\u00d6L\u0150<\/span><\/font><\/b><\/p>

Az i. sz. 2. sz\u00e1zad v\u00e9ge \u00e9s a 3. sz\u00e1zad K\u00edn\u00e1j\u00e1t er\u0151teljes szellemi pezsg\u00e9s jellemezte. A konfucianizmus vesz\u00edtett ugyan jelent\u0151s\u00e9g\u00e9b\u0151l, de m\u00e1s iskol\u00e1k ism\u00e9t \u00e9letre keltek. A kor k\u00e9t meghat\u00e1roz\u00f3 vall\u00e1sa K\u00edn\u00e1ban a taoizmus \u00e9s a buddhizmus volt.<\/span><\/font><\/b><\/p>


<\/span><\/font><\/b><\/p>

<\/span><\/p>

A hegy kulcsfontoss\u00e1g\u00fa szerepet t\u00f6lt\u00f6tt be a k\u00ednai vall\u00e1sokban. A szent cs\u00facsokat a f\u00f6ldet \u00e9ggel \u00f6sszek\u00f6t\u0151 tengelynek tekintette a k\u00ednai filoz\u00f3fiai \u00e9s vall\u00e1sos gondolkod\u00e1s. A hegyeken a qi-energia k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen kifinomult form\u00e1j\u00e1ban fordult el\u0151. M\u00e1r a Hadakoz\u00f3 fejedelems\u00e9gek kor\u00e1ra kialakult az \u00f6t szent hegy tisztelete. Keleten a Taishan, d\u00e9len a Hengshan, nyugaton a Huashan, \u00e9szakon a Hengshan m\u00edg a k\u00f6z\u00e9pponthoz a Songshan tartozott. Az \u00f6t cs\u00facs tisztelete a Han-kort\u00f3l v\u00e1lt sz\u00e9les k\u00f6rben elterjedtt\u00e9. A f\u00fcst\u00f6l\u0151, mint ritu\u00e1lis t\u00e1rgy megjelen\u00e9se az i. e. 4. sz\u00e1zadt\u00f3l a halhatatlans\u00e1g keres\u00e9s\u00e9nek \u00fajkelet\u0171 elk\u00e9pzel\u00e9seivel kapcsolhat\u00f3 \u00f6ssze (boshanlu hegy-alak\u00fa f\u00fcst\u00f6l\u0151, bronzt\u00fck\u00f6r). Az \u00f3kori Chu \u00e1llamb\u00f3l ismertek az els\u0151, bronzb\u00f3l \u00e9s ker\u00e1mi\u00e1b\u00f3l k\u00e9sz\u00edtett, serleg form\u00e1j\u00fa, \u00e1tt\u00f6rt fed\u00e9llel d\u00edsz\u00edtett darabjai, melyeken megjelen\u00edtik a f\u00f6ld \u00e9s az \u00e9g tal\u00e1lkoz\u00e1s\u00e1t. Egyik legels\u0151 ismert darabja Zeng-beli Yi \u00far s\u00edrj\u00e1b\u00f3l ker\u00fclt el\u0151. A Han-korra a f\u00fcst\u00f6l\u0151k alakja cs\u00e9sze form\u00e1t \u00f6lt\u00f6tt, fedele hegyform\u00e1t id\u00e9zett, melynek ny\u00edl\u00e1sain tudott felsz\u00e1llni a f\u00fcst, s az ed\u00e9ny \u00e1tt\u00f6rt magas talapzaton \u00e1llt. A t\u00e1rgyak az istens\u00e9gek \u00e9s halhatatlanok lak\u00f3helyek\u00e9nt le\u00edrt k\u00ednai hegyek plasztikus megjelen\u00edt\u0151i voltak. K\u00fcl\u00f6n\u00f6sen sz\u00e9p darabjai ez\u00fcst \u00e9s arany berak\u00e1ssal k\u00e9sz\u00fcltek (Liu Sheng heceg \u00e9s Dou Wan hercegn\u0151 s\u00edrja). A taoista m\u0171v\u00e9szet is sz\u00edvesen adopt\u00e1lta e t\u00e1rgyakat. A taoista m\u0171v\u00e9szet (k\u00ednaiul: dao= \u2019\u00fat\u2019) Laozi tanain, az \u00f6r\u00f6k \u00e9let keres\u00e9s\u00e9n, a term\u00e9szeti elemek kultusz\u00e1n alapul\u00f3 k\u00ednai vall\u00e1s m\u0171v\u00e9szete. A tao a kifejezhetetlen, \u00f6r\u00f6k, teremt\u0151 val\u00f3s\u00e1g, minden dolgok forr\u00e1sa \u00e9s v\u00e9gc\u00e9lja, az abszol\u00fatum. A ta\u00f3b\u00f3l ki\u00e1rad\u00f3 energi\u00e1k egym\u00e1st kieg\u00e9sz\u00edt\u0151 er\u0151k\u00e9nt val\u00f3 megjelen\u00e9se a yin \u00e9s yang er\u0151k k\u00e9pe. A filoz\u00f3fiai taoizmus tanaib\u00f3l (Laozi, Zhuangzi, Liezi m\u0171veib\u0151l) a Han-korban vall\u00e1ss\u00e1 form\u00e1l\u00f3d\u00f3 taoizmus k\u00f6zponti paradigm\u00e1ja a halhatatlans\u00e1g keres\u00e9se lett.<\/span><\/font><\/b><\/p>

<\/p>

<\/span><\/p>

<\/span><\/p>

A taoista olt\u00e1r fel\u00e9p\u00edt\u00e9se a Hat Dinasztia kor\u00e1ban (3\u20146. sz\u00e1zad) alakult ki. Hordozhat\u00f3, k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ban a f\u00fcst\u00f6l\u0151 \u00e1ll, melynek n\u00e9gy oldal\u00e1ra, a n\u00e9gy \u00e9gt\u00e1j ir\u00e1ny\u00e1ban ugyancsak egy-egy f\u00fcst\u00f6l\u0151t \u00e1ll\u00edtottak. A vall\u00e1sos taoizmus az emberi testet \u00e9s az \u00e1ldozatbemutat\u00e1s olt\u00e1r\u00e1t is hegyk\u00e9nt vizualiz\u00e1lta (boshanlu, \u201ehegy alak\u00fa f\u00fcst\u00f6l\u0151\u201d). A f\u00fcst\u00f6l\u0151 a vil\u00e1ghegy, a Kunlun szimb\u00f3luma, melyen a halhatatlanok \u00e9s istens\u00e9gek \u00e9lnek. A f\u00fcst\u00f6l\u0151b\u0151l felsz\u00e1ll\u00f3 f\u00fcst nekik k\u00f6zvet\u00edti a f\u00f6ld\u00f6n \u00e9l\u0151k k\u00e9r\u00e9seit. Az olt\u00e1r fel\u00e9p\u00edt\u00e9se hegyk\u00e9nt tagol\u00f3dik, s h\u00e1rom\u2014kilenc l\u00e9pcs\u0151j\u00e9n foglalnak helyet az egyes szintekhez rendelt istens\u00e9gek. A taoista pap az olt\u00e1r el\u0151tt v\u00e9gzett szertart\u00e1s sor\u00e1n megism\u00e9tli, \u00fajraj\u00e1rja mestere halhatatlann\u00e1 v\u00e1l\u00e1s\u00e1nak \u00fatj\u00e1t \u201ehegyremenetel\u00e9t\u201d. <\/span><\/font><\/b><\/p>

<\/span><\/p>

<\/span><\/p>

A f\u00fcst\u00f6l\u0151 ritu\u00e1lis ed\u00e9nyk\u00e9nt olt\u00e1rokon \u00e1ll\u00f3 (\u0151s\u00f6k olt\u00e1ra, buddhista, taoista olt\u00e1r), \u00e1ldozatbemutat\u00e1sra, f\u00fcst\u00f6l\u0151k el\u00e9get\u00e9s\u00e9re szolg\u00e1l\u00f3 bronz- vagy ker\u00e1miaed\u00e9nyk\u00e9nt szolg\u00e1lt. Legkor\u00e1bbi form\u00e1ja az i. e. 4. sz\u00e1zadb\u00f3l ismert bronz hegy-alak\u00fa f\u00fcst\u00f6l\u0151k sora. K\u00e9s\u0151bb, a 10. sz\u00e1zadt\u00f3l alakja a Shang- \u00e9s a Zhou-kor szertart\u00e1si bronzt\u00e1rgyainak form\u00e1j\u00e1t k\u00f6vette (pl. ding-ed\u00e9ny, gui-ed\u00e9ny). Alakj\u00e1ban a jelen \u00e9s a j\u00f6v\u0151 sz\u00e1m\u00e1ra \u00e1lland\u00f3 p\u00e9ld\u00e1t jelent\u0151 m\u00falt, a hagyom\u00e1nyokban val\u00f3 gy\u00f6kerez\u00e9s jut kifejez\u00e9sre. <\/span><\/font><\/b><\/p>

Fajcs\u00e1k Gy\u00f6rgyi
<\/span><\/i><\/font><\/b><\/p>

(terebess)
<\/span><\/i><\/font><\/b><\/p>

  <\/span><\/p>

 <\/span><\/p>","type":"rich"}