1.0China *** Japanhttps://china2.cafeblog.huSilverhttps://china2.cafeblog.hu/author/Silver-2-2-2/<p> <span style="font-weight: bold;"><span style="color: rgb(102, 153, 0);">Sanxia, (magyar átírás: </span></span><i style="font-weight: bold;"><span style="color: rgb(102, 153, 0);">Szanhszia</span></i><span style="font-weight: bold;"><span style="color: rgb(102, 153, 0);">, ) </span><span style="color: rgb(102, 153, 0);">a Jangce</span><span style="color: rgb(102, 153, 0);"> </span><span style="color: rgb(102, 153, 0);">folyam azon szakasza, ahol a folyam a </span><span style="color: rgb(102, 153, 0);">Sichuani medencébe </span><span style="color: rgb(102, 153, 0);">a hegyeket átvágva áttör a Kínai alföldre</span><span style="color: rgb(102, 153, 0);"> Itt épült a világ legnagyobb vízierőműve.</span></span></p><p style="font-weight: bold;"><span style="color: rgb(102, 153, 0);">A Jangcének, a világ harmadik leghosszabb folyójának </span><span style="color: rgb(102, 153, 0);">egyedülálló látványossága a 193 kilométer hosszú Három-szoros, ahol az addig mintegy 500 méter széles folyó 100-150 méterre szűkül össze, és ahol az áradatot 500–600 (helyenként akár 1500) méter magas sziklafalak szegélyezik. A nyolc kilométeres Qutang-szoros (</span><i><span style="color: rgb(102, 153, 0);">Csütang</span></i><span style="color: rgb(102, 153, 0);">), a negyven kilométeres Wu-szoros (</span><i><span style="color: rgb(102, 153, 0);">Vu</span></i><span style="color: rgb(102, 153, 0);">) és a hetvenöt kilométer hosszú Xiliang-szoros (</span><i><span style="color: rgb(102, 153, 0);">Hsziliang</span></i><span style="color: rgb(102, 153, 0);">)</span></p><br><p style="font-weight: bold;"><img src="https://china2.cafeblog.hu/files/QutangGorge.jpg" class="blogkep"></p><p style="font-weight: bold;"><span style="color: rgb(255, 102, 0);">                          Qutang szoros</span></p><br><p style="font-weight: bold;"><img src="https://china2.cafeblog.hu/files/wugorge.jpg" class="blogkep"></p><p style="font-weight: bold;">                         <span style="color: rgb(255, 102, 0);">Wu-szoros</span></p><br><p style="font-weight: bold;"><img src="https://china2.cafeblog.hu/files/xilinggorge.jpg" class="blogkep"></p><p style="font-weight: bold;">                  <span style="color: rgb(255, 102, 0);">Xiling-szoros</span><br></p><span style="font-weight: bold; color: rgb(102, 153, 0);">A gát megépítéshez munkálatokat 1997-ben kezdték el, de a mostani átadás ellenére a teljes beruházás várhatóan csak 2009-re készül el. A duzzasztómű több mint 2300 méter hosszú és 185 méter magas. Teljesítménye 18200 megawatt lesz (az ország áramtermelésének kilencedét adja), ezzel felülmúlja az eddig legnagyobb, a brazil-paraguayi határon, a Parana folyón lévő Itaipu erőmű 12600 megawattos teljesítményét. A Yichangnál kezdődő, Csunking városig felérő 660 kilométer hosszú duzzasztott tóban teli állapotban a vízoszlop 175 méter magas lesz; ez mintegy 22 milliárd köbméter vizet jelent.<br><br style="font-weight: bold;"></span><img src="https://china2.cafeblog.hu/files/Sanxia.JPG" class="blogkep"><br><br style="font-weight: bold;"><span style="font-weight: bold; color: rgb(102, 153, 0);">Kína jelenleg a világ második legnagyobb kőolajfogyasztója. A kormány szerint a rohamosan növekvő energiaigény miatt van szükség az erőműre, ugyanis ezzel csökkenthető a külföldi energiahordozótól való függőség és a fosszilis tüzelőanyag égetésből származó levegőszennyezés mértéke. <br><br style="font-weight: bold;"></span><span style="color: rgb(102, 153, 0);"> </span><img src="https://china2.cafeblog.hu/files/sanxia0.JPG" class="blogkep"><br><br style="font-weight: bold;"><span style="font-weight: bold; color: rgb(102, 153, 0);"> A kormány a veszélyes áradások kordában tartását is reméli a beruházástól. Sokan viszont azt hangsúlyozzák, hogy a magas költségek ellenére még nem bizonyított, hogy az erőmű valóban megoldja az árvízkérdést.<br><br></span><img src="https://china2.cafeblog.hu/files/sanxia1.jpg" class="blogkep"><br><br><span style="font-weight: bold; color: rgb(102, 153, 0);"> Környezetvédők szerint viszont a duzzasztómű fölött leülepedik a szennyeződés, ráadásul súlyos környezetszennyezés folyik abban a több száz faluban és városban, amelyet az erőmű építése miatt kitelepített lakosság számára építettek. Szakértők komoly vitát folytatnak arról, hogy a megváltozott vízháztartási viszonyok, mennyiben módosítják majd a terület ökológiai viszonyait.<br><br></span><img src="https://china2.cafeblog.hu/files/sanxia2.jpg" class="blogkep"><br><br style="font-weight: bold;"><span style="font-weight: bold; color: rgb(102, 153, 0);">A beruházás során mintegy száz település került víz alá, és 1,3 millió embert kellett kitelepíteni. A hullámsírba jutott települések, épületek között számos régészeti emlék is található. Becslések szerint a projekt során mintegy 1300 kulturális és természeti érték került víz alá. Ugyanakkor a régészeti emlékek megmentésére is akad példa. Többek között az i.e. harmadik századból származó Ördögök városát (Guicheng) vagy az első században épült Fehér Császár Város Templomot (fél)szigetté alakítva kívánják megvédeni a víz pusztításától.<br><br></span><img src="https://china2.cafeblog.hu/files/elOerasztottfengdu.jpg" class="blogkep"><br style="font-weight: bold;"> <br><span style="font-weight: bold;"><span style="color: rgb(255, 102, 0);">        Egy azóta elárasztott,és máshol újra felépített falu-Fengdu<br><br style="font-weight: bold;"></span></span><span style="font-weight: bold; color: rgb(102, 153, 0);">A 2,3 kilométer hosszú, 185 méter magas duzzasztó- és védőgát tartóztatja most fel a hatalmas folyamot, és hivatott megakadályozni a szörnyű árvizeket, amelyek eddig rendszeresen pusztították a Jangce völgyét, az ázsiai ország egyik legfontosabb termőterületét. <br><br></span><img src="https://china2.cafeblog.hu/files/sanxia3.jpg" class="blogkep"><br style="font-weight: bold;"><span style="color: rgb(102, 153, 0);"> </span><br style="font-weight: bold;"><span style="font-weight: bold; color: rgb(102, 153, 0);"> A víztározó feltöltése azonban még nem jelenti az áramtermelés megkezdését; az első áramtermelő létesítmények - turbinák és generátorok - átadása a tervek szerint csak 2008-ra várható. A tározó vízszintjét jelenleg "csak" 135 méteren tartják, készülve a monszunesők időszakában (június végén, júliusban) bekövetkező nyári áradásokra.<br><br></span><img src="https://china2.cafeblog.hu/files/sanxia_6.jpg" class="blogkep"><br style="font-weight: bold;"><br style="font-weight: bold;"><span style="font-weight: bold; color: rgb(102, 153, 0);">A monszunidőszak elmúltával 156 méteresre emelik a vízszintet, az lesz a tározó rendes "üzemi" vízszintje. Teljes befogadóképessége legfeljebb 175 méteres biztonságos vízszintet tesz lehetővé. A Jangce Három Szorosa Kína egyik leglátogatottabb természeti látványossága. </span><br style="font-weight: bold;"><span style="color: rgb(102, 153, 0);"> </span><br style="font-weight: bold;"><span style="font-weight: bold; color: rgb(102, 153, 0);"> A Jangce Fengcsie (Fengjie) városnál "beszorul" a sziklák közé, s 193 kilométeren át a hatalmas falak közötti szurdokban halad. A gát a harmadik szoros végén, Jicsangnál (Yichang) épült. Olyan nagy városok vannak hozzá - kínai mércével mérve - közel, mint a hat és fél millió lakosú Csungking (Chongqing) vagy a négy és fél milliós Vuhan (Wuhan). Az óriásberuházás nagyon sok bírálatot kapott a természeti környezetet és a helyi lakosságot érintő hatásai miatt.</span><br style="font-weight: bold;"><br><span style="color: rgb(102, 153, 0);"></span>rich