<?xml version="1.0" encoding="UTF-8" ?><oembed><version>1.0</version><provider_name>China *** Japan</provider_name><provider_url>https://china2.cafeblog.hu</provider_url><author_name>Silver</author_name><author_url>https://china2.cafeblog.hu/author/Silver-2-2-2/</author_url><title>Kínai kolostorok</title><html>&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;color: rgb(102, 0, 102);&quot;&gt;&nbsp;&lt;/span&gt;&lt;img src=&quot;https://china2.cafeblog.hu/files/disz.jpg&quot; class=&quot;blogkep&quot; align=&quot;left&quot;&gt;&lt;span style=&quot;color: rgb(102, 0, 102);&quot;&gt;Kínában a kolostorok és a templomok buddhista jellegű építmények. Az indiai templomépítészetből erednek, és az Északi-Wei-dinasztiától kezdve lendült fel építésük. Az építmények a kínai feudális társadalom kulturális és vallási fejlődését tükrözik, s jelentős történelmi és művészeti értékeket hordoznak.&lt;/span&gt;&lt;br&gt;&lt;span style=&quot;color: rgb(102, 0, 0);&quot;&gt;&lt;span style=&quot;color: rgb(102, 0, 102);&quot;&gt; A régi kínaiak az építészetben szem előtt tartották a Yin és a Yang egyensúlyt, a rendezettséget, a szimmetriát és az állandóságot. A hagyományos kínai megáldási szertartást, valamint az égbolt és a föld tiszteletét is tekintetbe vették a kínai buddhista templomok építésénél. A templomok kocka alakúak és észak-déli fekvésűek. Vizsgálják azokat a buddhista templomokat is, amelyek építészeti stílusa a kertépítészetre jellemző. A két művészeti elrendeződés azt bizonyítja, hogy a kínai templomokban komolyság&lt;br&gt;és természetszeretet uralkodik.&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br&gt;&lt;span style=&quot;color: rgb(102, 0, 102);&quot;&gt; A régi templomok elrendezése általában olyan, hogy a homlokzat középső tengelyén a főkapu, mögötte a bal és a jobb oldalon a harang- és a dobtorony áll. A középső tengelyen az úgynevezett Tianwang pavilon helyezkedik el, amelyben négy őrszobra látható. A Tianwang mögött található a Daxiong Baodian pavilon és a Szent könyvtár. A szerzetesek hálószobája és a közös étkező a középső tengely két oldalán foglal helyet. A Daxiong Baodian egy buddhista templomban a legjelentősebb és a legnagyobb építmény, amely tulajdonképpen a Szákyamuni Buddha.&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;br&gt;&lt;span style=&quot;color: rgb(102, 0, 102);&quot;&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;b&gt;&lt;span style=&quot;color: rgb(102, 0, 102);&quot;&gt;     A luoyangi Baima templom&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;span style=&quot;color: rgb(102, 0, 102);&quot;&gt;　&nbsp;&lt;/span&gt;&lt;br&gt;&lt;span style=&quot;color: rgb(102, 0, 102);&quot;&gt;                                                   &lt;/span&gt;&lt;br&gt;&lt;span style=&quot;color: rgb(102, 0, 102);&quot;&gt; A Baima templomot a Han-dinasztia idején, Henan tartomány Luoyang városában építették, mely a legkorábbi, hatóság által építtetett templom. A Baima templom felállítása jelentősen hozzájárult a buddhizmus terjedéséhez Kínában, Kelet-Ázsiában és Délkelet-Ázsiában. Ennek következtében a Baima templom a mai napig is sok ország buddhista hívőjének zarándokhelye.&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;img src=&quot;https://china2.cafeblog.hu/files/baima.jpg&quot; class=&quot;blogkep&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;b&gt;&lt;span style=&quot;color: rgb(102, 0, 102);&quot;&gt;&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;b&gt;&lt;span style=&quot;color: rgb(102, 0, 102);&quot;&gt;     Wutaishan buddhista építmények&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;span style=&quot;color: rgb(102, 0, 102);&quot;&gt;　&nbsp;&lt;/span&gt;&lt;br&gt;&lt;span style=&quot;color: rgb(102, 0, 102);&quot;&gt;                                                   &lt;/span&gt;&lt;br&gt;&lt;span style=&quot;color: rgb(102, 0, 102);&quot;&gt; Shanxi tartományban a Wutaishan-hegység Kína nevezetes buddhista kegyhelye, amelyen eddig több mint 58 ősrégi buddhista építmény maradt fent ránk. A hegyen található kolostorok közül a leghíresebb a Tang-dinasztia korában épített Nan-Chan templom és az úgynevezett Buddha Fény kolostor. A Nan-Chan Kínában a legkorábban épített faépítmény. A „Buddha Fény” az építészetben Kína különböző időszakainak különböző építészeti stílusait ötvözi. A Buddha Fény nevű kolostorban, az építményeket, szobrokat, falfestményeket és kalligráfiai műveket a „négy csodaként” nevezik.&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;img src=&quot;https://china2.cafeblog.hu/files/wutaishan.jpg&quot; class=&quot;blogkep&quot;&gt;&lt;/p&gt;&lt;b&gt;&lt;span style=&quot;color: rgb(102, 0, 102);&quot;&gt;A Hengshan hegy Függő Palota-kolostora&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;span style=&quot;color: rgb(102, 0, 102);&quot;&gt;　&nbsp;&lt;/span&gt;&lt;br&gt;&lt;span style=&quot;color: rgb(102, 0, 102);&quot;&gt;                                                   &lt;/span&gt;&lt;br&gt;&lt;span style=&quot;color: rgb(102, 0, 102);&quot;&gt; Említésre méltó a Shanxi tartományban fekvő Hengshan, az Északi-Legendás-hegy Függő Palota-kolostora. A légben fapillérekkel támasztott, alapzat nélküli templom hátsó része a hegyoldalba illeszkedik, alja pedig a mély völgy fenekére néz. Párját ritkító, különleges formájú építmény. A Függő Palota-kolostor a Hunyuan járástól délre fekvő, 3,5 kilométer hosszan húzódó Jinlong-völgy nyugati hegygerincének oldalára épült. A kolostort az Északi-Wei-dinasztiában kezdték építeni, és a Tang-, a Jin-, a Ming- és a Qing-dinasztiákban renoválták.&lt;br&gt;&lt;br&gt;&lt;/span&gt;&lt;img src=&quot;https://china2.cafeblog.hu/files/hengsan.jpg&quot; class=&quot;blogkep&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;p&gt;&lt;b&gt;&lt;span style=&quot;color: rgb(102, 0, 102);&quot;&gt;A Potala Palota　&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;span style=&quot;color: rgb(102, 0, 102);&quot;&gt;&nbsp;&lt;/span&gt;&lt;br&gt;&lt;span style=&quot;color: rgb(102, 0, 102);&quot;&gt;                                                   &lt;/span&gt;&lt;br&gt;&lt;span style=&quot;color: rgb(102, 0, 102);&quot;&gt; A lámaizmus a buddhizmus kínai ágának egyik mellékága. A lámatemplomok sajátosságai, hogy hegynek támaszkodnak, nagy a pavilonjuk és magas az imaszobájuk. A tibeti Lhászában felépített Potala Palota jellegzetes lámatemplom. A Tang-dinasztiában épített Potalát többször restaurálták az elkövetkező dinasztiák idején, így mára egy óriási épületkomplexummá formálódott. Az egész pavilonépítményt a hegyhez támasztva rakták fel. Az impozáns, több mint húszezer négyzetméteren fekvő építmény-együttesnek több mint 20 pavilonja van. A 12 éves korában ábrázolt tulajdonos, Szákyamuni faragott mérethű bronzszobra látható a legfőbb pavilonban. A Potala Palotát jellegzetesen a Tang-dinasztia kori építészeti stílus jellemezte. A palota építészeti stílusába beolvadnak nepáli és indiai művészetelemek is.&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;                                                     &lt;p align=&quot;center&quot;&gt;&lt;img src=&quot;http://hungarian.cri.cn/chinaabc/chapter7/images/budalagong.jpg&quot; border=&quot;0&quot; width=&quot;400&quot; height=&quot;211&quot;&gt;&lt;/p&gt;                                                   &lt;p align=&quot;center&quot;&gt;&lt;span style=&quot;color: rgb(102, 0, 102);&quot;&gt;a Potala Palota&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;span style=&quot;color: rgb(102, 0, 102);&quot;&gt;                                                     &lt;/span&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;color: rgb(102, 0, 102);&quot;&gt;Ezen kívül a chengdei úgynevezett ”Külső Nyelv Kolostor” és a pekingi Yonghegong lámakolostor is nevezetes lámaista építménynek számít.&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;img src=&quot;https://china2.cafeblog.hu/files/yhg6192.jpg&quot; class=&quot;blogkep&quot;&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;color: rgb(102, 0, 102);&quot;&gt;&lt;/span&gt;&lt;br&gt;&lt;/p&gt;</html><type>rich</type></oembed>