2010 április 26. | Szerző: Silver
I think some of you guys who are interested in Japanese and reading this
website know how to write month in Japanese; 一月、二月、三月…十一月、十二月. How
about the month in different way of writing? In old Japan, people showed
months as Kanji like below list. Those Kanji are still used to show a
month. I was born in 葉月. Which month were you born in?
January(一
月)…睦
月(Mutsuki)
Reason: There are various views of 睦月, and
most convincing one is to mean having a banquet with whole family.
February(二
月)…如
月(Kisaragi)
Reason: 如月is used in China as another name
of February.
March(三月)…弥生(Yayoi)
Reason: The
month that plants grow thickly.
April(四月)…卯月(Uzuki)
Reason:
There are several views of 卯月. However, it is considered as the month a
plant, deutzia blooms.
May(五月)…皐月(Satsuki)
Reason: The month to
plant rice seedlings
June(六月)…水無月(Minazuki)
Reason: There are
several views of 水無月. There are two convincing reasons. First, the month
lucks of water after rainy season. Second, the month that filling water
into rice field.
July(七月)…文月(Fuzuki)
Reason: This month is
related to Tanabata,
and people give poetry. (not certain reason found)
August(八
月)…葉月(Hazuki)
Reason:
The strongest reason of 葉月 is the month leaves fall down.
September(九
月)…長月(Nagatsuki)
Reason:
The shortened word of 夜長月(yonagatsuki/ the month nights get longer) is
strong reason.
October(十月)…神無月(Kaminazuki)
Reason: The month Gods
from all over Japan are out of their towns because they gather
Izumotaisha in Shimane prefecture to talk about a year.
November(十
一月)…霜月(Shimotsuki)
Reason:
The month to have frost
December(十二月)…師走(Shiwasu)
Reason:
Final month of the year
Ez most Japán! :) és cseresznyevirágzás…
2010 április 5. | Szerző: Silver
Kanji: 桜 vagy 櫻; hiragana さくら
A japánok tudnak élni! Áprilisban egyhetes szabadsággal ünneplik a tavaszt és kedvenc viráguk, a cseresznyefa (japánul: sakura) virágzását. Ünnepük a Hanami, virágnézést jelent, amikor is az emberek tömegesen mennek ki a szabadba, hogy a cseresznyefák alatt ünnepeljék a virágzást. Kiülnek a virágzó fák alá és gyönyörködnek a szépségükben. A cseresznyevirágzás az országon belül délről észak felé egyre később kezdődik, így az egyes városokban kis eltéréssel követik egymást az ünnepek. Azért, hogy senki ne maradjon le az eseményről, a televízió helyi időjárás-jelentései előre közlik a virágnyílás várható idejét.
A Hanami hagyománya a VIII. századig vezethető vissza, amikor még csak az arisztokrácia köreiben voltak népszerűek a virágnéző-ünnepségek, s csak a XVI. században terjedt el a szokás Japán minden társadalmi rétegében.
Európában is virágzik a cseresznye
Nem is kell nagyon messzire utaznunk ahhoz, hogy mi is részt vehessünk hasonló ünnepségen. Burgenlandban szintén régi hagyományai vannak a cseresznyevirágzásnak. Akinek ez is távolinak tűnik Budapesten, a Kertészeti Egyetem budai arborétumában vagy a Füvészkertben is talál néhány cseresznyepéldányt.
A japáncseresznye (Cerasus serrulata) a közönséges cseresznyéhez hasonló igényű díszfa. Virágzása idején az ágak nem is látszanak a tömött virágcsomóktól. Legkedveltebb fajtája a rózsaszín szirmú `Kansan`. Április végén vagy május elején virágzik. Kerti szoliterként, de akár kisforgalmú utcák sorfájaként is ültethetjük. A nemesített változatok virága steril, termést sem hoz, ami szemetelhetné az utcát. A fa leveleit néha szárítva, teaként hasznosítják. A növény összes része tartalmaz kis mennyiségű hidrogén-cianidot, amely – bár az emberre ilyen mennyiségben nem veszélyes – kesernyés ízt kölcsönöz neki.
Japán egyik legnépszerűbb turistalátványossága cseresznyevirágzás idején az Aomori megyében található Hiroszaki park. A parkban az idei virágzás idején szakuraillatú parfümöt fognak árulni.
A Hiroszaki Turistaközpont és a kozmetikumokat gyártó óriásvállalat, a Siszeidó közösen fejlesztették ki a cseresznyevirág illatú “Hiroszaki szakura monogatari – Eau de parfum” névre keresztelt termékét, amely a Siszeidó tizenötödik “helyi illata”.
Az édes illatú parfümöt 2100 jenért árulják. Az illatot a tavaly áprilisban a helyi parkban összegyűjtött virágszirmok és egy kevés almavirág-szirom biztosítja.
Az éves cseresznyefesztivált április 23 és május 5-e között tartják. A Hiroszaki parkban ötvenféle, összesen 2600 gyönyörű cseresznyefa borul virágba, amelyek csodálatára az egész országból özönlenek a turisták.
Az Égmedence misztikus szörnye
2009 december 13. | Szerző: Silver
Északkelet-Kínában
az úgynevezett Égmedence tó a Songhua (Szungari), a Tumen és a Yalu
folyó forrása, Kína és Észak-Korea határmenti tava.
A szájhagyomány szerint az Égmedence eredetileg az égben élő
varázsló tükre volt. Az égi császár feleségének két lánya volt, senki
sem tudta megmondani, hogy közülük melyik a szebb. Egy égi ünnep
alkalmából a varázsló kivette a tükrét, s azt mondta, azzal tud
különbséget tenni a két lány között. A fiatalabb leány átvette a
tükröt, de nem néz bele, szégyenkezve tovább adta a nővérének. Az
idősebb lány megnézte magát alaposan a tükörben, s úgy érezte, hogy
nagyon szép. A tükör így szólt hozzá: “szerintem a húgod szebb.” A
nővér haragra gyúlt, az égboltról ledobta a tükröt, ami a mai
Égmedencévé formálódott.
A másik legenda szerint a Changbai hegységben lakott egy tüzet köpő
démon. Az ő pusztítása miatt a fák meghaltak, a napsütés igen erős
lett, ettől nagyon szenvedtek a helyiek. Egy leány a démon leküzdése
érdekében jégdarabokat tartva beugrott a démon hasába. Attól kezdve a
démon nem tudott tüzet hányni, s a hegység teteje tóvá vált.
A medence ovális alakú, s olyan, mintha egy lótuszlevél nőtt volna
ki a vízfelület alól. A helyi feljegyzések szerint az Égmedence a
Changbai hegység tetejének központja, melyet csúcsok határolnak, a
földfelszín felett 20 ezer méter magasan. Ezért is nevezik
Égmedencének. De valójában a magassága csak 2194 méter, Kína
legmagasabb vulkanikus tava, de nem hazudtolja meg elnevezését. Az
Égmedence területe megközelíti a 10 négyzetkilométert, átlagos mélysége
meghaladja a kétszáz métert. A legmélyebb pontja eléri a 373 métert, s
ezzel Kína legmélyebb tava.
Mivel magas hegységben található, szeszélyes az éghajlata, a
mostoha időjárás jellemzi a tó környékét. Huzamosan 10 hónapig tél és 6
hónapig fagypont körüli klíma uralja a környéket.
A helységben a szél erőssége eléri az ötös fokozatot, a tó
hullámainak magassága meghaladhatja az egy métert. Mindez adja a
Changbai hegységbeli Égmedence jellemző vonásait.
A Changbai hegységben egy a vele azonos nevű vízesés található az
Égmedence északi peremén. A medencét 16 hegycsúcs határolja, csak az
északi részén van egy U alakú rés, mint a tó vízének kijárata. Az
Égmedence északi peremén magasodó Longmen és a Tianhuo csúcs közötti
nyílás majdnem 30 méter széles. Itt formálódik egy természetes
vízcsatorna, melyet “Égre Érő”-nek, vagy “Tutajos Túrá”-nak neveznek. A
vízfolyás 1250 méter hosszú és itt van egy 68 méter magas metszett
hegyoldal is. Mivel a környékbeli hegyek meredekek, nagy sebességben
folyik le a víz. Messzire nézve úgy zuhan le a folyás, mintha egy
ferdén álló lépcső állna. A Changbai elnevezésű vízesés a Szungari
folyó forrása, Északkelet-Kína legnagyobbika. Tehát a “Tutajos Túra”
vízcsatorna így is a világ legrövidebb folyójának számít. A helyiek
szerint öt kilométeres távolságban is tisztán hallhatják a vízesés
hömpölygésének hangját.
A tavat határoló csúcsok is monumentálisak. A 16 meredek csúcs közül
öt olyan akad, melyek magassága meghaladja a 2600 métert. A
legmagasabbik megközelíti a 2700 métert. Mivel a hegyi tavat mindig köd
és felhő takarja, nem biztos, hogy a turisták a minden csúcs szépségét
szemügyre vehetik.
Az utóbbi években a szájhagyomány szerint az Égmedencében egy
óriási állatot láttak, ami a tudósok és turisták nagy érdeklődését
váltotta ki. A “szemtanúk” szerint az állat teste egy kutyához
hasonlít, feje pedig a kígyóéhoz. Úszása elképzelhetetlenül gyors. A
tudósok azt állítják, hogy a tóban nem élhet egy ilyen óriási állat,
mert a tó valamikor egy tűzhányó volt, ami tízezer évvel ezelőtt
alakult ki. Ilyen rövid idő alatt nem lehetséges, hogy egy új
állatfajta kialakuljon. Nem beszélve arról, hogy a legutóbbi vulkánikus
tevékenység 1702-ben volt. Ennek ellenére a medencében élő furcsa állat
létéről sok-sok feljegyzés olvasható.
forrás: kína rádió international
Füstölő
2009 augusztus 13. | Szerző: Silver
FÜSTÖLŐ (xiang)
A füstölőként fordított kínai xiang szó tulajdonképpen “illatot” jelent. Az első dokumentum arról, hogy Kínában füstölőt használtak a középkorból származik, de nem kétséges, hogy a füstölő ismerete és használata több mint ezeresztendős múlta tekint vissza. A Tang-dinasztia idején már léteztek ún. “füstölő-órák”. A füstölők egyenletes égése tette lehetővé, hogy az időméréshez is hasznosíthassák. Időegységük az 1 ke (14 perc és 24 mp) volt. Ez a hagyomány olyannyira tartotta magát, hogy a 16. században készített mechanikus órákat is a füstölőre megszabott időegységek alapján kezdték készíteni. A füstölő használata a buddhizmus térhódításával Indiából jutott el nemcsak Kínába, hanem Nepálba, Tibetbe, Mongóliába, Srí Lankára, Burmába, Koreába, Japánba stb. Mondhatjuk, hogy minden ország közül talán Kínában a legnagyobb a füstölőfogyasztás. Régtől fogva a természetfeletti erőkkel való érintkezés eszközének tekintették nemcsak a buddhisták, de a taoisták és konfuciánusok is.
Az égő füstölőpálcákkal való gesztikuláció jelenti a kapcsolatteremtést, a füstjük jelzi az isteneknek, ősöknek, hogy a számukra felajánlott ételáldozat elkészül a számukra. A hagyományos szertartások, rituálék elengedhetetlen kellékeként, használják esküvő, temetés stb. alkalmával, de olykor minden különösebb jelentős nélkül, csak magáért az illatért gyújtanak füstölőt. Különböző formájú és nagyságú füstölőket ismerünk, a 10 cm körüli pálcikáktól kezdve az 5 méter magas, fatörzs nagyságúakig.
Vannak rúd és spirál alakúak, körkörösek, díszesek és egyszerűek, mártottak, csavartak, sodrottak, pálcások és pálca nélküliek. A füstölőkészítéshez a szantálfa szolgáltatja a legközkedveltebb alapanyagot, de szinte minden létező kellemes illatot, aromát képesek előállítani. A kínai füstölők közül is kettőt különösen nagy becsben tartanak, ezek az ún. “két híres márka”: a Xiangzang elmaradhatatlan kelléke a kínai újévi ünnepeknek és a buddhista füstölőáldozatoknak; a Dunhuang a híres buddhista barlangtemplomokról kapta a nevét, a gyógyító Buddhára utalva. A füstölők egy fajtáját nem illatáért és spirituális jelentősége miatt kedvelik, ez az ún. “szúnyog füstölő” (wenzixiang), melynek füstje hatásosan riasztja el a szúnyogokat, moszkitókat, legyeket és molyokat.
Tokaji Zsolt
A TAOISTA MŰVÉSZET KEZDETEI: HEGY ALAKÚ FÜSTÖLŐ
Az i. sz. 2. század vége és a 3. század Kínáját erőteljes szellemi pezsgés jellemezte. A konfucianizmus veszített ugyan jelentőségéből, de más iskolák ismét életre keltek. A kor két meghatározó vallása Kínában a taoizmus és a buddhizmus volt.
A hegy kulcsfontosságú szerepet töltött be a kínai vallásokban. A szent csúcsokat a földet éggel összekötő tengelynek tekintette a kínai filozófiai és vallásos gondolkodás. A hegyeken a qi-energia különösen kifinomult formájában fordult elő. Már a Hadakozó fejedelemségek korára kialakult az öt szent hegy tisztelete. Keleten a Taishan, délen a Hengshan, nyugaton a Huashan, északon a Hengshan míg a középponthoz a Songshan tartozott. Az öt csúcs tisztelete a Han-kortól vált széles körben elterjedtté. A füstölő, mint rituális tárgy megjelenése az i. e. 4. századtól a halhatatlanság keresésének újkeletű elképzeléseivel kapcsolható össze (boshanlu hegy-alakú füstölő, bronztükör). Az ókori Chu államból ismertek az első, bronzból és kerámiából készített, serleg formájú, áttört fedéllel díszített darabjai, melyeken megjelenítik a föld és az ég találkozását. Egyik legelső ismert darabja Zeng-beli Yi úr sírjából került elő. A Han-korra a füstölők alakja csésze formát öltött, fedele hegyformát idézett, melynek nyílásain tudott felszállni a füst, s az edény áttört magas talapzaton állt. A tárgyak az istenségek és halhatatlanok lakóhelyeként leírt kínai hegyek plasztikus megjelenítői voltak. Különösen szép darabjai ezüst és arany berakással készültek (Liu Sheng heceg és Dou Wan hercegnő sírja). A taoista művészet is szívesen adoptálta e tárgyakat. A taoista művészet (kínaiul: dao= ’út’) Laozi tanain, az örök élet keresésén, a természeti elemek kultuszán alapuló kínai vallás művészete. A tao a kifejezhetetlen, örök, teremtő valóság, minden dolgok forrása és végcélja, az abszolútum. A taóból kiáradó energiák egymást kiegészítő erőként való megjelenése a yin és yang erők képe. A filozófiai taoizmus tanaiból (Laozi, Zhuangzi, Liezi műveiből) a Han-korban vallássá formálódó taoizmus központi paradigmája a halhatatlanság keresése lett.
A taoista oltár felépítése a Hat Dinasztia korában (3—6. század) alakult ki. Hordozható, középpontjában a füstölő áll, melynek négy oldalára, a négy égtáj irányában ugyancsak egy-egy füstölőt állítottak. A vallásos taoizmus az emberi testet és az áldozatbemutatás oltárát is hegyként vizualizálta (boshanlu, „hegy alakú füstölő”). A füstölő a világhegy, a Kunlun szimbóluma, melyen a halhatatlanok és istenségek élnek. A füstölőből felszálló füst nekik közvetíti a földön élők kéréseit. Az oltár felépítése hegyként tagolódik, s három—kilenc lépcsőjén foglalnak helyet az egyes szintekhez rendelt istenségek. A taoista pap az oltár előtt végzett szertartás során megismétli, újrajárja mestere halhatatlanná válásának útját „hegyremenetelét”.
A füstölő rituális edényként oltárokon álló (ősök oltára, buddhista, taoista oltár), áldozatbemutatásra, füstölők elégetésére szolgáló bronz- vagy kerámiaedényként szolgált. Legkorábbi formája az i. e. 4. századból ismert bronz hegy-alakú füstölők sora. Később, a 10. századtól alakja a Shang- és a Zhou-kor szertartási bronztárgyainak formáját követte (pl. ding-edény, gui-edény). Alakjában a jelen és a jövő számára állandó példát jelentő múlt, a hagyományokban való gyökerezés jut kifejezésre.
Fajcsák Györgyi
(terebess)
Sanghai
2009 augusztus 13. | Szerző: Silver
Sanghai 15 órás vonatútra van Pekingtõl, és az ország legnyugatiasabb városa.
Sanghai a Jangce folyó torkolatánál, a folyó tengerbe ömlésének helyétől délre fekszik. A kínai neve magyarul annyit tesz, hogy felső tenger, de tulajdonképpen a Wusong nevű folyó egyik ágának a nevéből, vagyis a Sanghai partból ered. Az ópiumháború után itt a folyó mentén és a tengerparton számtalan kikötő és üzlet létesült. 1949-ben, amikor kikiáltották a Kínai Népköztársaságot, a központi kormánynak közvetlen alárendelt város lett. Földrajzilag a terület alföld, meleg van és nedves a klíma. Sanghai Kína egyik gazdasági központja, ipari bázisa és nemzetközi kereskedelmi központja. Sanghai Kína három nemzetközi légi fuvarozási központjának egyike. Két nemzetközi repülőtere is van, a Hongqiao a város nyugati részén, a Pudong pedig az azonos nevű új kerületben helyezkedik el.
A város látnivalóinak nagy része a Puxi városrészben van. A leghíresebb a Qiuxia Pu és a Guyi park a Ming dinasztiából. Érdemes még megtekinteni a Tang és Long dinasztiák pagodáit is.
Sárga-tenger partján, Kína középső részén található. Ezt a várost több ember lakja, mint Magyarországot. Jelentős kereskedelmi, ipari és pénzügyi központ. Kína legnagyobb kikötője és kozmopolita városa. A legnevesebb látnivalók a Nép Park körül a Sanghaji Televízió 210 m magas vastornya, a mandzsu kori Longhua – templom,a több tízezer kincset magában foglaló Sanghaj Múzeum és a Hujlo negyed.
Ez utóbbi a gésák és az ópiumárusok munkálkodásának helye volt, amíg 1950-ben meg nem tiltották a tevékenységüket. Az ódon városfalak közt található a Városvédő Istenség temploma. Egy festői tó közepén színes pavilon áll. A YuYuan-t (Örömök kertje) nagy gonddal őrzik és ápolják.
Egyszerre csak 2500 személy látogathatja. Híres a Jáde Buddha-templom, mely nemcsak szép, kis üzletei mutatós portékákkal, vegetáriánus étterme ízletes ételekkel csalogat.
A Jáde-Buddha templom Sanghai Putuo kerületében épült, és a buddhizmus kínai Chan ágához tartozik. A templom a dél-kínai templomok egyik leghíresebbike. A Qing-dinasztia végén megépített templom azért kapta ezt a nevét, mert ott egy jádéből készült Buddha-szobor áll. A templom nagy méretű, három, hátul elhelyezkedő pavilonja van. Ez az Égi Isten pavilonja, a Daxiongbaodian pavilon és az apát szobája. Az apát szobája fölött magasodik az úgynevezett Jáde-Buddha épület, amelyben az ülő Buddha-szobor található, amelynek faragása meglehetősen finom. Az épülettől nyugatra fekszik az úgynevezett Fekvő-Buddha pavilon, amelyben egy nagyobb és egy kisebb, jádéből készült fekvő Buddha-szobor található.
Az úgynevezett “Külső Strand” a város Huangpu kerületében fekszik, eredetileg Sanghaj régi járásától a Shuzhou folyó déli partjáig terjedő Huangpu folyó nyugati partjára utal, de most tágabb értelemben a Huangpu folyó Zhongshan út környékéig terjedő szakaszát jelenti. 1845-ben a körzet a britek által bérbevett terület volt, és ott koncentrálódtak a külföldi bankok, s így lett egykor a város pénzügyi központja. A körzet azért is említésre méltó, mert ott sűrűn sorakoznak a különböző országok, különböző stílusú építményei. A „Külső Strandtól” a folyó alatti aluljáróban a turista el tud jutni a régi városból az újabb Pudong kerületben fekvő tévétoronyhoz. Az út hossza 646,7 méter.
gyönyörű,megdöbbentő,elgondolkoztató…..
2009 június 18. | Szerző: Silver
HOME
című film HD minőségben.Gyönyörű és megdöbbentő képek….Magyar felirat: a lejátszó jobb alsó sarkában lévő gombra (^) mutatva felugrik egy újabb gomb (CC), a CC gomb melletti (<) gombra kell rámutatni ekkor ismét felugrik két gomb, ott a Translate… gombra kattintva lehet kiválasztani a magyar (hungarian) nyelvet.Nagyon nyers fordítás, de az angol hanggal együtt jól érthető. http://www.youtube.com/watch?v=jqxENMKaeCU
Kínai kolostorok
2009 június 11. | Szerző: Silver
Kínában a kolostorok és a templomok buddhista jellegű építmények. Az indiai templomépítészetből erednek, és az Északi-Wei-dinasztiától kezdve lendült fel építésük. Az építmények a kínai feudális társadalom kulturális és vallási fejlődését tükrözik, s jelentős történelmi és művészeti értékeket hordoznak.
A régi kínaiak az építészetben szem előtt tartották a Yin és a Yang egyensúlyt, a rendezettséget, a szimmetriát és az állandóságot. A hagyományos kínai megáldási szertartást, valamint az égbolt és a föld tiszteletét is tekintetbe vették a kínai buddhista templomok építésénél. A templomok kocka alakúak és észak-déli fekvésűek. Vizsgálják azokat a buddhista templomokat is, amelyek építészeti stílusa a kertépítészetre jellemző. A két művészeti elrendeződés azt bizonyítja, hogy a kínai templomokban komolyság
és természetszeretet uralkodik.
A régi templomok elrendezése általában olyan, hogy a homlokzat középső tengelyén a főkapu, mögötte a bal és a jobb oldalon a harang- és a dobtorony áll. A középső tengelyen az úgynevezett Tianwang pavilon helyezkedik el, amelyben négy őrszobra látható. A Tianwang mögött található a Daxiong Baodian pavilon és a Szent könyvtár. A szerzetesek hálószobája és a közös étkező a középső tengely két oldalán foglal helyet. A Daxiong Baodian egy buddhista templomban a legjelentősebb és a legnagyobb építmény, amely tulajdonképpen a Szákyamuni Buddha.
A luoyangi Baima templom
A Baima templomot a Han-dinasztia idején, Henan tartomány Luoyang városában építették, mely a legkorábbi, hatóság által építtetett templom. A Baima templom felállítása jelentősen hozzájárult a buddhizmus terjedéséhez Kínában, Kelet-Ázsiában és Délkelet-Ázsiában. Ennek következtében a Baima templom a mai napig is sok ország buddhista hívőjének zarándokhelye.
Wutaishan buddhista építmények
Shanxi tartományban a Wutaishan-hegység Kína nevezetes buddhista kegyhelye, amelyen eddig több mint 58 ősrégi buddhista építmény maradt fent ránk. A hegyen található kolostorok közül a leghíresebb a Tang-dinasztia korában épített Nan-Chan templom és az úgynevezett Buddha Fény kolostor. A Nan-Chan Kínában a legkorábban épített faépítmény. A „Buddha Fény” az építészetben Kína különböző időszakainak különböző építészeti stílusait ötvözi. A Buddha Fény nevű kolostorban, az építményeket, szobrokat, falfestményeket és kalligráfiai műveket a „négy csodaként” nevezik.
A Hengshan hegy Függő Palota-kolostora
Említésre méltó a Shanxi tartományban fekvő Hengshan, az Északi-Legendás-hegy Függő Palota-kolostora. A légben fapillérekkel támasztott, alapzat nélküli templom hátsó része a hegyoldalba illeszkedik, alja pedig a mély völgy fenekére néz. Párját ritkító, különleges formájú építmény. A Függő Palota-kolostor a Hunyuan járástól délre fekvő, 3,5 kilométer hosszan húzódó Jinlong-völgy nyugati hegygerincének oldalára épült. A kolostort az Északi-Wei-dinasztiában kezdték építeni, és a Tang-, a Jin-, a Ming- és a Qing-dinasztiákban renoválták.
A Potala Palota
A lámaizmus a buddhizmus kínai ágának egyik mellékága. A lámatemplomok sajátosságai, hogy hegynek támaszkodnak, nagy a pavilonjuk és magas az imaszobájuk. A tibeti Lhászában felépített Potala Palota jellegzetes lámatemplom. A Tang-dinasztiában épített Potalát többször restaurálták az elkövetkező dinasztiák idején, így mára egy óriási épületkomplexummá formálódott. Az egész pavilonépítményt a hegyhez támasztva rakták fel. Az impozáns, több mint húszezer négyzetméteren fekvő építmény-együttesnek több mint 20 pavilonja van. A 12 éves korában ábrázolt tulajdonos, Szákyamuni faragott mérethű bronzszobra látható a legfőbb pavilonban. A Potala Palotát jellegzetesen a Tang-dinasztia kori építészeti stílus jellemezte. A palota építészeti stílusába beolvadnak nepáli és indiai művészetelemek is.
a Potala Palota
Ezen kívül a chengdei úgynevezett ”Külső Nyelv Kolostor” és a pekingi Yonghegong lámakolostor is nevezetes lámaista építménynek számít.
Körösi Csoma Sándor emléksztupa
2009 május 18. | Szerző: Silver
Körösi Csoma Sándor emléksztupa – békeszentély
Minden lény igaz természete a jóság és bölcsesség, függetlenül attól, hogy mi a vallása, szemlélete és nemzetisége – erre emlékeztet bennünket a sztupa, ezért szentélyünk nyitva áll mindenki számára, aki hisz a jóságban.A sztupa hagyományos buddhista szakrális épület, amelyből nagyon sok van Ázsia buddhista országaiban. Megalkotásának módját maga Buddha határozta meg 2500 évvel ezelőtt.
A tökéletesen megvilágosult szellemet testesíti meg, amely a határtalan bölcsesség, a határtalan együttérzés és szeretet elválaszthatatlan egysége. A határtalan bölcsesség önmagunk szelleme igaz természetének és a világ igaz természetének teljes, direkt ismerése. A határtalan együttérzés és szeretet minden lény felé egyaránt irányul, és mint ahogy a Nap sugarai minden lényre egyaránt sütnek, nem tesz különbséget ellenség és barát között. Minden lény szellemében megvan a határtalan bölcsesség, valamint a határtalan együttérzés és szeretet csírája, ezek teljes megvalósításának képességével együtt.
A mi sztupánk a béke, a boldogság és jólét teremtésére, megszilárdítására épült, Őszentsége a XIV. Dalai Láma szentelte fel 1992. július 22.-én, a magyarországi egyházak és a Magyar Köztársaság meghívott képviselői jelenlétében. Sztupánk a magyar bodhiszattva (buddhista szent), Körösi Csoma Sándor halálának 150. évfordulója alkalmából készült. A szentélyt a Tiszteletreméltó Dordzse Lopön Láma Ngawang inspirációjával és szellemi vezetésével négy hónap alatt építettük fel különböző egyházak, a Magyar Köztársaság, magánszemélyek és vállalatok nagylelkű adományaiból, sok lelkes, békeszerető ember önzetlen segítségével, tekintet nélkül faji, vallási és szemléletbeli különbségekre.
|
A sztupa látogatásának hagyományos módja:
Miután magunkban erényes szellemet alakítottunk ki, körbejárjuk a sztupát kívül, belül, a Nap járásával és az imahenger forgásával megegyező irányban. Ezalatt, ha jókívánságokat, jó szándékokat fogalmazunk meg, azok a sztupa áldása révén a mindent átható határtalan jóságtól elválaszthatatlanokká válnak. A sztupákhoz kapcsolódó hagyományos gyakorlat a felajánlástétel: gyertya, füstölő gyújtása, pénzadomány, stb., amelyet személyes vagy általános jellegű jókívánságok kísérhetnek. Az adományokat, és az árusításból befolyó minden jövedelmünket a sztupa, valamint oktatási és meditációs központunk működésének fenntartására és fejlesztésére fordítjuk.
A sztupában éjjel-nappal megállás nélkül forog a mani-korló (imamalom). Ebben egy tonna papírtekercs van, amelyen Buddha tanának lényegét tartalmazó szent írás áll. Amikor Buddha tanított – úgy mondják- megforgatta a Tan kerekét. amely ma is forog.
Az imazászlókon békét, jólétet és teljes boldogságot kívánó imák állnak tibeti nyelven.
|
| Ami nem látható:
A sztupa tengelyét képezi az életfa, amelyben szent relikviák kerültek elhelyezésre.
A földszinten a nagy “mani-korló” (imamalom) egy tonna papírtekercsen négyszázmillió mantrát tartalmaz. A sztupa négy sarkában felajánlást tartalmazó vázák vannak befalazva.
Az első emeleten sok-sok miniatűr sztupa található.
A második emeleten oltár van gazdagon berendezve szimbólumokkal, szobrokkal, képekkel, írásokkal és felajánlásokkal.
“A megvilágosulás drága szelleme foganjon meg mindenkiben,akiben még nem fogant meg.Akiben már megfogant, ne gyengüljön, hanem erősödjön. “
|
Képek a sztupák belsejéből
sztupa
Telefonáljunk Japánul! :)
2010 április 26. | Szerző: Silver
Japánban mit mondanak a telefonba,a halló helyett?
Ezt: “もしもし(Moshi Moshi)”
A telefonálás (h)őskorában ezt mondták “おいおい(Oi Oi)” ami jóval viccesebben hangozhatott mint a Moshi Moshi.1890 óta amikor is a telefonos operátorok elkezdték használni a Moshi Moshi-t,amit így írnak: 申し申し Kanjival és kb azt jelenti,hogy “mondani fogom”
Néhány kép a japánok aranyos telefonőrületéről
A bejegyzés Kayanon angol nyelvű,Japánról szóló bejegyzése alapján készült.(köszi)
Oldal ajánlása emailben
X