A Három-szoros

2008 március 13. | Szerző: Silver |

 Sanxia, (magyar átírás: Szanhszia, ) a Jangce folyam azon szakasza, ahol a folyam a Sichuani medencébe a hegyeket átvágva áttör a Kínai alföldre Itt épült a világ legnagyobb vízierőműve.

A Jangcének, a világ harmadik leghosszabb folyójának egyedülálló látványossága a 193 kilométer hosszú Három-szoros, ahol az addig mintegy 500 méter széles folyó 100-150 méterre szűkül össze, és ahol az áradatot 500–600 (helyenként akár 1500) méter magas sziklafalak szegélyezik. A nyolc kilométeres Qutang-szoros (Csütang), a negyven kilométeres Wu-szoros (Vu) és a hetvenöt kilométer hosszú Xiliang-szoros (Hsziliang)

                          Qutang szoros

                         Wu-szoros

                  Xiling-szoros

A gát megépítéshez munkálatokat 1997-ben kezdték el, de a mostani átadás ellenére a teljes beruházás várhatóan csak 2009-re készül el. A duzzasztómű több mint 2300 méter hosszú és 185 méter magas. Teljesítménye 18200 megawatt lesz (az ország áramtermelésének kilencedét adja), ezzel felülmúlja az eddig legnagyobb, a brazil-paraguayi határon, a Parana folyón lévő Itaipu erőmű 12600 megawattos teljesítményét. A Yichangnál kezdődő, Csunking városig felérő 660 kilométer hosszú duzzasztott tóban teli állapotban a vízoszlop 175 méter magas lesz; ez mintegy 22 milliárd köbméter vizet jelent.



Kína jelenleg a világ második legnagyobb kőolajfogyasztója. A kormány szerint a rohamosan növekvő energiaigény miatt van szükség az erőműre, ugyanis ezzel csökkenthető a külföldi energiahordozótól való függőség és a fosszilis tüzelőanyag égetésből származó levegőszennyezés mértéke.



A kormány a veszélyes áradások kordában tartását is reméli a beruházástól. Sokan viszont azt hangsúlyozzák, hogy a magas költségek ellenére még nem bizonyított, hogy az erőmű valóban megoldja az árvízkérdést.

 Környezetvédők szerint viszont a duzzasztómű fölött leülepedik a szennyeződés, ráadásul súlyos környezetszennyezés folyik abban a több száz faluban és városban, amelyet az erőmű építése miatt kitelepített lakosság számára építettek. Szakértők komoly vitát folytatnak arról, hogy a megváltozott vízháztartási viszonyok, mennyiben módosítják majd a terület ökológiai viszonyait.

A beruházás során mintegy száz település került víz alá, és 1,3 millió embert kellett kitelepíteni. A hullámsírba jutott települések, épületek között számos régészeti emlék is található. Becslések szerint a projekt során mintegy 1300 kulturális és természeti érték került víz alá. Ugyanakkor a régészeti emlékek megmentésére is akad példa. Többek között az i.e. harmadik századból származó Ördögök városát (Guicheng) vagy az első században épült Fehér Császár Város Templomot (fél)szigetté alakítva kívánják megvédeni a víz pusztításától.

 
        Egy azóta elárasztott,és máshol újra felépített falu-Fengdu

A 2,3 kilométer hosszú, 185 méter magas duzzasztó- és védőgát tartóztatja most fel a hatalmas folyamot, és hivatott megakadályozni a szörnyű árvizeket, amelyek eddig rendszeresen pusztították a Jangce völgyét, az ázsiai ország egyik legfontosabb termőterületét.

A víztározó feltöltése azonban még nem jelenti az áramtermelés megkezdését; az első áramtermelő létesítmények – turbinák és generátorok – átadása a tervek szerint csak 2008-ra várható. A tározó vízszintjét jelenleg “csak” 135 méteren tartják, készülve a monszunesők időszakában (június végén, júliusban) bekövetkező nyári áradásokra.

A monszunidőszak elmúltával 156 méteresre emelik a vízszintet, az lesz a tározó rendes “üzemi” vízszintje. Teljes befogadóképessége legfeljebb 175 méteres biztonságos vízszintet tesz lehetővé. A Jangce Három Szorosa Kína egyik leglátogatottabb természeti látványossága.

A Jangce Fengcsie (Fengjie) városnál “beszorul” a sziklák közé, s 193 kilométeren át a hatalmas falak közötti szurdokban halad. A gát a harmadik szoros végén, Jicsangnál (Yichang) épült. Olyan nagy városok vannak hozzá – kínai mércével mérve – közel, mint a hat és fél millió lakosú Csungking (Chongqing) vagy a négy és fél milliós Vuhan (Wuhan). Az óriásberuházás nagyon sok bírálatot kapott a természeti környezetet és a helyi lakosságot érintő hatásai miatt.